
Létezik-e végső igazság?
Nem hiszem...
Jelen időtérben óránként másképpen érezzük magunkat, 10 másodpercenként új választásokat hozunk...
Egyik reggel ébredünk egy gondolattal, de már este másképp gondoljuk...
Az átalakulás időterében vagyunk...
Még mindig tart a változás - nyugi - még változik... és még ez így lesz hónapokig...
Úgy tűnik Merkúr tényleg teszi a dolgát... Egyre többekben jelenik meg az igény a rég elnyomott titkok kimondására... Egyre többekben jelenik meg az igény, hogy szeretnének kilépni a hazugság örvényekből...
És bár nem könnyű, mégis elképesztő felaszabdulást hoz...
Persze, mindenkinek meg van a maga igazsága, és talán itt és most nem is arról van szó, hogy kinek van igaza, sokkal inkább talán tényszerű dolgokról...
Attól hogy szeretünk valakit, nem kell partnernek lennünk a hazugságaiban...
Mondhatunk nemet arra, hogy a csalásban a továbbiakban részt vegyünk, mégha a másik a szeretet-re is hivatkozik...
Ismerjük? - "Azért hazudok, mert szeretlek?" Valakinek az érdekében mellébeszélni, ferdíteni...
Na hát igen, ide tartozik az önámítás, önbecsapás is...
Hú, de nehéz, ám nagyon is bátor dolog, önmagunkkal őszintének lenni: Hogyne... Hát ki akar azzal szembe nézni, hogy éveken át becsapták, kihasználták, hazudtak neki ? - Mert ezt első sorban mindenki magával teszi... megengedi, hogy ezt tegyék vele... talán neki is könnyebb elhinni a hamisságot, mint szembe nézni azzal, hogy mi is az igazság...
Na de mi is?
Van olyan, hogy igazság?
Én azt hiszem, amikor a nagy abszolút kozmosz igazságot keressük, akkor talán tévúton vagyunk... ám valamit letagadni, megtagadni... ami van... létezik...
Ó, de nehéz ez...
Tényleg le lehet tagadni a megtörténteket?
Jaj, de nehéz ügy...
Mi lehet erre a szív válasza?
Azt hiszem, ezek a költői kérdések...
Attól, mert vállaljuk az elmúlt években elhazudott titkokat, felszínre engedjük a valós történéseket és érzéseket, attól még szeretünk, és attól még a másik lehet fontos...
Mondhatod azt: Mostantól nem vagyok partner a csalásban, de attól még nagyon szeretlek, fontos vagy nekem!
Arra tanít most Merkúr, hogy vállaljuk fel önmagunkat, és igen, az árnyékainkkal együtt, mert bizony ebben az időtérben mindenkinek van lehetősége a régről hozott sérüléseket meggyógyítani, átalakítani. Az átlényegítésről szól ez az időszak...
Még azoknak is, akik erről írnak... :-) :-)
Persze, mindig vannak, akik továbbra is az önámítást, önbecsapást választják...
Ez gyávaság?
Lehet...
Azt láthatjuk, hogy mindig csodálatos kifogások születnek az önbecsapásra...
De valahogy ezt most Merkúr nem engedi... Világít a Nappal együtt bele a közepébe...
Például ha valaki ellenőrizgeti a partnere telefonjait, fél óránként hívogatja, hogy kivel van, és merre jár, már-már nyomkövetőt tesz rá - ismerünk ilyet? - ez nem annyira a bizalom jele...
Újhold - újraépülés...
Júniusi Napforduló - árad a fény bele a szívünk közepébe - és bizony olyat is láthatunk, amit eddig jól elrejtettünk még magunk elől is...
Bátran menjünk tovább, mert ha a valódi szeretés útján járunk, kedvesen mosolyoghatunk az önhazugság színjátékán, de semmiképpen sem ítélkezhetünk...
Nem tudhatjuk kinek, milyen mély a fájdalma, kinek milyen mély a félelme, a önbizalom hiánya, önértékelés hiánya...
És ha valóban a szeretés útján járunk, akkor békés mosollyal tovább megyünk...
Vagy segítünk persze, ha kéri...
De a további lélek-bántalmazásból, igenis, tovább léphetünk, letehetjük azt...
Mindenkinek megvan a maga igazsága - szív igazsága...
Így repeső szívvel várom, hogy végre-végre napvilágot láthasson a Kristályfény-Misszió folytatása a Kristályfény-Kód és a Kristályfény-Korszak...
Őszintén, tabuk nélkül, álarcok nélkül mindenről, amit tapasztaltam vagy átéltem ebben az IKERLÁNG/EGYLÉLEK/IKERLÉLEK energiában...
Tudom, hogy nagyon sokan várjátok, nagyon bízom benne, hogy júliusban már érkezik is...
Az utolsó szerkesztési simítások történnek a 2. részen: Kristályfény-Kód... és utána érkezik a Kristályfény-Korszak...
Márcsak egy kicsi türelmet kérek...
Izael és Matt története a jelenünkben folytatódik...
Teljes szívemből várom, hogy egy igazi, élő ikerláng kapcsolat mélységeit és magasságait bemutathassam... hogy lehulljanak az illúziók erről a kapcsolatról, hogy mindenki láthassa (aki szeretné), hogy mennyi hamisság veszi körül a "habcsókos szerelmet"...
Mert ha azt hisszük, hogy ez most könnyű és finom...még nem...de lehet az...némi lélekalkímia kérdése... :-)
Az átlényegülés lángjaiban átalakulhat könnyűvé és finommá, szeretéssé...
Molli naplójából (részlet)
"Szerelmemnek:
Tudom, hogy te még évekig játszanád a játékodat, mert neked kényelmes... de én nem szeretnék tovább hazudni...
Azért haragszol rám, mert nem játszhatod tovább az évek óta tartó komfortos szórakozásodat...
Dühös vagy, mert kiléptem a játékból, és most te is kiestél a komfort-zónádból...
Az igazság nem agresszió...
Igazat mondani nem agresszív viselkedés...
Felvállalni az érzéseinket, alámerülni az Árnyékok Birodalmába, és onnan kincseket felhozni, amiből tovább építkezhetünk, igenis bátor dolog...
Az önbecsapás gyávaság...
A másikat bántani és hibáztatni saját rothadó életünkért - az a gyávaság... tovább tespedni a hamisság rothadásában, az gyávaság...
Ha változást szeretnénk, égnie kell mindennek, ami régi - a tűz eléget mindent, ami idejét múlt, ami félelem és uralkodás a másik felett, ami zsarolás...
S bár te továbbra is a hazugságot választod, én nem ítélkezhetek... nem is teszem...
A szívem majd megszakad fájdalmában, de nem tehetek semmit... csupán kiállok magamért...
A bennem élő Jupiter és Merkúr a láthatatlant a láthatóba tolja át, ahol Plútó átvilágítja... őszintén, úgy ahogy van... minden mélységgel és magassággal együtt...
Te kívül vagy harcos... én viszont belül... és most érzem igazán, mit is jelent fényharcossá felnövekedni...
Az igazi harcos nem verekszik...
Ahogy Te tanítottad, a Mesterem, az igazi harcos szellemben, lélekben harcos igazán... a többi csak fizikai erőnlét kérdése...
Te tanítottál arra, ami utat választottam. Te vagy a Mesterem.
Tisztellek.
Fontos vagy.
Szeretlek."
Kristályfény33 dr. Vaktor Orsolya