"Éld túl a nyarat!" - hallottam a kisfiam utolsó judo edzésén a tanárbácsitól...
Ki gondolta volna, hogy mélyebb igazság bújik meg e szavak mögött, mintsem a gyerekeknek útravaló a nyári szünetre...
Az előttünk álló nyári hetek és hónapok lehetnek nehezek is... ám, ha képessé válunk a színfalak mögé nézni, akkor valójában igazi kincsekre lelhetünk lelkünk mélységeiben a nyáron, egészen őszig... aztán egy kis konzekvencia levonás... és 2018 tavaszától indulhatunk tovább... tovább...
Az elmúlt években (és életekben) bizony igen sokan igen sokat dolgoztak önmagukon lelkileg, és mentálisan, a láthatatlan energiaterekben. Ezalatt azt értem, hogy spirituális értelemben nagyon-nagyon sok bekövesedett, bevésődött hitrendszer, nézőpont, ítélkezés oldódott fel a társadalmi kollektív mentális és érzelmi energiahálóról. Több szinten is. Ez azért fantasztikus, mert minél inkább fellazul társadalmi kollektív szinten a régi (mára már "középkori") gondolkodásmód, élet-attitűd, annál inkább tágul ki az egyének lehetősége szellemi, lelki és anyagi bőségre...
Az elmúlt korszak hitrendszerei, gondolkodásmódjai bezárták a bennünk létező határtalan és végtelen kreatív és teremtő szellemet dobozokba, skatulyákba. Elszakítottuk magunkat a bennünk létező örök tiszta intelligenciától, önmagunkban és önmagunknak hitbéli korlátokat állítottunk fel. Felállítottuk a "mi lehet és mi nem lehet", a lehetséges és lehetetlen határait, a hihető és hihetetlen határait, lezárva magunkat a végtelen lehetőségek tárházától.
Elszakadt a fent és a lent, és voltak, akik csak felfelé éltek, és voltak, akik csak lefelé éltek. Érkeztek a Korszakban tanítók, magas szeretetrezgésű szellem-lelkek, akik emberi alakot öltöttek azért, hogy emberi életükben emlékeztessék az eltévedt szellem-lelkeket: emlékeztessék a fentben élőket a lentre, és a lentben élőket a fentre.
Mágusok, akik mestereivé váltak a szinkronicitásnak, és a fenti, szellemi, végtelen tiszta szeretet energiákat beletáplálták földi életükbe - így szellemi, lelki és anyagi bőségben éltek...
Ezen a nyáron Mars és Vénusz táncának lehetünk részesei:
Mars, 1-es ház, az újrakezdés, az újraindítás mestere, Istene, vörös energiában - gyökér csakra, pénzügyek, életenergia, életigenlés. Idetartoznak a karmikus régi energiás kapcsolatok és szerepek elengedései, hogy a vörös energiában újra indíthasd önmagadat, új életet és egy új fejezetet indíthass a létezésed színpadán.
Vénusz, 2-es ház, a bőség és az öröm, az élvezetek, a létezés élvezetének mesternője, Istennője. Narancs - szakrális csakra, a kreativitás, a teremtés, a teremtéseid élvezete, bennünk lévő örömöd megélése, a kacagás, a simogatás, a szeretés az anyagi létben... mind-mind Vénusz Istennői energiák.
Plútó, a nagy átalakítás mestere, alászáll az anyagba, Merkúr mester rávilágít minden önbecsapásunkra, önhazugságunkra, és közben Saturnus, a sors és karma mestere, vizsgáztat, felkérdez, újra és újra felkérdez, és ezáltal újra és újra lehetőséget ad nekünk, hogy Plútóval elengedjük a félelem és függőség alapú kapcsolatainkat, szerepeinket, élethelyzeteinket. Na, ha ez még nem lenne elég Égi támogatás az egyensúlyunkba való megérkezéshez, Uránusz mester, a forradalmár, ha tetszik, ha nem, kirobbant és felrobbant minden megrekedést, bekövesedést, ragaszkodást, leuralást, alá- és fölérendelődést.
Szabad választás?
Szabadon választhatunk, hogy áramlunk vagy ellenállunk... Az Égi Csillag- energiák adottak... Szabadon választhatunk hogyan éljük meg ezt az időszakot... javunkra fordítjuk, növekszünk és fejlődünk benne, vagy tovább ragaszkodunk, nem merünk változni, és megrekedünk a drámáinkban, játszmáinkban, frusztrációinkban, félelmeinkben...
Vajon merjük-e elengedni a köteleket?
Merjük-e elengedni a sodrásban a farönköket és faágakat?
Merünk-e sodródni az árral?
Vagy továbbra is kontroll és irányítás kényszerben azt hisszük, hogy irányíthatjuk a vizet?
(A víz az érzelem szimbóluma...)
Átalakul az anyag, lefűződik az elkövetkező hónapokban az a szeretettel és fénnyel megtisztított és feltöltődött mentális és érzelmi tér, ami nagyon-nagyon sok fényküldött alázatos és türelmes lélekmunkájának köszönhető. Akik azért (is) inkarnálódtak emberként, hogy tudatos lélekmunkájukkal, önmagukon átégetve a bekövesedett régi társadalmi sztereotípiákat és elvárásokat, félelem és függőség alapú normarendszereket, segítsék és támogassák a földilét átalakulását a félelemből a szeretésbe. Természetesen ezt nem lehet erőszakkal, nem lehet kényszerítve. Szeretettel, türelemmel, elfogadással, megértéssel, megbocstással lehet ezt végigvinni.
És ez is volt jelen éveken, évtizedeken keresztül... éppen végigér... beteljesül... kiteljesedik...
Nem lesz armageddon, és nem lesz világ vége...
Az átalakulás egyéni szinten kezdőik és folytatódik, az egyéni élethelyzetek alakulnak át. Minél több egyén engedi be életébe a szabad szeretés, mellérendeltség, független szerelem, férfi-női kiegészítő minőségek harmóniáját, annál inkább változik át a kollektív tér. Az egyéni világok transzformálódnak át...
Vénusz tanít a bőség beengedésére az életünkbe: szellemi, lelki és anyagi bőség áradása vár ránk...
Ehhez képessé szükséges válnunk a befogadásra, ám befogadni az képes, aki képes elengedni a régit, a fáradtat, kiüríti életet a nehéz energiáktól, könnyűvé, játékossá és befogadóvá válik. Nagyon egyszerű a jelző rendszer: a régi nehéz, lehúz, szomorúságot, diszharmóniát, belső örlődést hoz, fájdalmat okoz. Az új könnyű, játékos, szeretettel és kacagással teli, finom, érzéki, lágy, simogat. és cirógat.
Készen állsz rá, hogy beengedd a bőség áradását, az öröm és kacagás könnyed játékosságát az életed hétköznapi pillanataiba?
Írta: Kristályfény33 dr. Vaktor Orsolya
